Amikor a jó szándék kevés

A neurofeedback tréning mellékhatásai

Miről szól ez a cikk?

A neurofeedback kettős arca
A neurofeedback működési elve és a beavatkozás természete
Tudományos háttér: mellékhatások és kockázatok
Hammond és Kirk (2008) – dokumentált esetek
A mellékhatások típusai és mechanizmusai
Friss meta-analízis eredményei (Rahmani et al., 2023)
Összegzés: Miért fontos a szakértelem és az etikus gyakorlat?

A neurofeedback kettős arca

A neurofeedbacket gyakran az agy „edzésének” nevezik – egy olyan módszernek, amely segíthet a figyelem, az alvás, a hangulat és az önszabályozás javításában. Ám minden, ami képes hatni az agy működésére, képes azt fel is borítani. A jó szándék tehát nem elég: a helytelenül beállított vagy szakszerűtlenül végzett neurofeedback tréning akár maradandó kellemetlenségeket, sőt súlyos mellékhatásokat is okozhat.

A neurofeedback működési elve és a beavatkozás természete

A neurofeedback (más néven EEG biofeedback) során az agy elektromos tevékenységét érzékelő elektródákkal mérik, majd a kliens valós idejű visszajelzést kap – például vizuális vagy auditív formában – arról, hogyan változik agyi aktivitása. Amikor a kliens „kívánatos” mintázatot produkál (például relaxált vagy fókuszált állapotot), a rendszer jutalmazással (folytatódó zene, világosabb kép) erősíti ezt a mintát. Így az agy kondicionálható, hogy bizonyos frekvenciákat fokozzon vagy csökkentsen. (operáns kondícionálás)

Ez azonban nem pusztán játék az agyhullámokkal. Az EEG-n alapuló beavatkozás az idegrendszer finomhangolását célozza, és ha a visszajelzés nem megfelelő, az agy tanulása tévútra is futhat – akaratlanul is kialakítva diszfunkcionális mintázatokat.

Tudományos háttér: mellékhatások és kockázatok

A tudományos szakirodalom az elmúlt két évtizedben egyre több adatot gyűjtött össze a neurofeedback nem kívánt hatásairól. A mellékhatások előfordulása viszonylag ritka, de dokumentált. Hammond és Kirk (2008) hangsúlyozzák, hogy a neurofeedback – bármennyire is természetesnek tűnik – pszichológiai és neurológiai beavatkozásnak minősül, ezért nem mentes a kockázatoktól.

A leggyakrabban előforduló mellékhatások közé tartoznak:

Fejfájás és fáradtság
Szorongás és ingerlékenység
Alvászavar
Kognitív zavarok és „mentális köd”
Érzelmi labilitás, pánikroham, rohamkészség

Hammond és Kirk (2008) – dokumentált esetek

Hammond és Kirk (2008) klasszikus tanulmánya az elsők között gyűjtött össze szisztematikusan adatokat a neurofeedback mellékhatásairól. A szerzők több tucat gyakorló klinikustól gyűjtöttek be valós esetleírásokat, amelyek a következőket mutatták:

Egy 13 éves fiú, akit figyelemzavar miatt kezeltek, újra ágyba vizelt tíz tréning után, pedig már egy éve nem volt ilyen problémája.
Egy másik kliens annyira „ködös” lett egy relaxációs tréning után, hogy nekihajtott egy villanyoszlopnak – utólag azt mondta, ez teljesen szokatlan viselkedés volt számára.
Egy gyakorló szakember önkísérletben delta hullámokat próbált erősíteni, ami jelentős kognitív zavart okozott nála – több tréning kellett a helyreállításhoz.

A mellékhatások típusai és mechanizmusai

Fiziológiai mellékhatások

Többnyire átmenetiek: fejfájás, fáradtság, alvászavar.

Neuropszichológiai mellékhatások

Komolyabb kognitív vagy érzelmi zavarok: labilitás, szorongás, kognitív deficit, epileptiform aktivitás növekedése.

Az okok között leggyakrabban:

Nem megfelelő protokoll, evidenciák figyelmen kívül hagyása
Nem megfelelő tudású és kompetenciájú szakember
„Túl tréningezés”
Egyéni eltérések figyelmen kívül hagyása, állapotfelmérés hiánya

Friss meta-analízis eredményei (Rahmani et al., 2023)

A 2023-ban megjelent átfogó szisztematikus irodalmi áttekintés és meta-analízis (Rahmani et al., 2023) 17 randomizált kontrollált vizsgálat alapján azt találta, hogy a neurofeedback mellékhatásainak összesített előfordulási gyakorisága 5% volt . Ez alacsonynak számít, de figyelemre méltó.

A jelentett mellékhatások között szerepeltek:

Agitáció, szorongás, ingerlékenység
Ágybavizelés, tic-ek, izomrángások
Fejfájás, fáradtság, memóriaproblémák
Epilepsziás tünetek, emocionális diszreguláció, mániás epizódok

A mellékhatások gyakoribbak voltak, ha a protokoll nem volt személyre szabott, vagy ha az adott neurofeedback protokoll nem volt megfelelő az adott EEG-aktivitáshoz, állapothoz. A tanulmány szerint különösen a „power-increasing” típusú protokollok jelentettek nagyobb kockázatot.

A szerzők szerint a mellékhatások többsége átmeneti, de az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a neurofeedback hat az agy működésére, és képes azt fel is borítani.

❓ Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mennyire gyakoriak a mellékhatások a neurofeedback során?
Egy 2023-as meta-analízis szerint körülbelül az esetek 5%-ában jelentkeznek mellékhatások. Ezek többnyire enyhék és átmenetiek.

Mik a leggyakoribb mellékhatások?
Fejfájás, fáradtság, ingerlékenység, szorongás, alvászavar, kognitív zavartság.
Ritkán: tic, ágybavizelés, emocionális labilitás.

Veszélyes lehet a neurofeedback?
Nem, ha megfelelően képzett szakember végzi személyre szabott protokoll alapján, megfelelő orvostechnikai eszközzel. A problémák többnyire a nem megfelelő alkalmazásból adódnak.

Hogyan csökkenthetők a mellékhatások?
Szakmai állapotfelméréssel, egyéni EEG-térkép alapján tervezett tréninggel, fokozatos terheléssel és nyomon követéssel.

Kiknél nagyobb a kockázat?
Gyermekek, pszichiátriai diagnózissal élők, epilepsziás személyek és olyan kliensek esetében, akiknél nem történt előzetes neurofiziológiai állapotfelmérés.

🧩 Összegzés

A neurofeedback képes javítani a kognitív teljesítményt, a koncentrációt és a mentális jóllétet – de csak akkor, ha szakmailag felkészült terapeuta végzi, aki érti az agyhullámok és az idegrendszeri visszacsatolás bonyolult dinamikáját. A Hammond és Kirk (2008), valamint Rahmani et al. (2023) által bemutatott adatok azt bizonyítják, hogy a legjobb szándék is kevés, ha hiányzik a tudományos alap, a megfelelő felügyelet és az etikai felelősség.

🔗 Forrás:

Hammond, D. C., & Kirk, L. (2008). First, do no harm: Adverse effects and the need for practice standards in neurofeedback. Journal of Neurotherapy, 12(1), 79–88. https://doi.org/10.1080/10874200802219947

Rahmani, E., Rahmanian, M., Mansouri, K., Mokhayeri, Y., Jamalpour, Y., & Hassanvandi, S. (2023). Are there any possible side effects of neurofeedback? A systematic literature review and meta-analysis. Iranian Journal of Psychiatry and Behavioral Sciences, 17(3), e138064. https://doi.org/10.5812/ijpbs-138064